A mai videóban VI. korszakos szerelvények kerülnek főszerepbe: Tekergő gyorsvonat, Hungária EC, és Balaton expressz:
Modellbemutató: NMJ – MÁV-START IC+ CAF Bpmz
Elkészült a videós bemutató is az NMJ IC+ festésű Bpmz kocsijáról. Pont ideális néznivaló lehet ez egy ilyen borús szombat délutánon 🙂
Mint derült égből a villám, úgy jelentek meg az NMJ IC+ színterves CAF kocsijai. Ez a kocsi nem szerepelt a 2020-as újdonságok között, mert az NMJ előre nem teszi közzé, hogy mikor mivel készül, hanem egyszerűen megjelennek a boltokban a modellek, amikor azok megérkeznek Kínából. Érdekes hozzáállás, viszont mondjuk így elkerülhető egy csúszás esetén az kellemetlenség, mint amit az ACME évek óta eljátszik. Remélhetőleg a gyártó tanul majd a mostani megjelenés körüli fennforgásból, és legközelebb időben megkéri a START engedélyét a logo és egyéb jogdíjas elemek használatára.
Most viszont térjünk rá a kocsira. Egy Bpmz landolt most nálam, mégpedig a 113-as pályaszámú.
Nekem személy szerint formailag jobban tetszik az NMJ verziója, mint az ACME-é. Ezen a kocsin jobban sikerültek a tetőbordák, főleg a kocsivégeknél, és a tetőív is közelebb áll az eredetihez.
A kocsi homlokfala az eredeti, nem felújított CAF kocsiét modellezi, ezért itt van egy részlet, mégpedig a végzár-lámpák környéke ami nem stimmel. Ez a felújított kocsikon módosítva lett.
A forgóváz az eredetihez hasonló GC-5-ös típusú, sajnos kicsit műanyaghatású, lévén anyagában színezett, illetve hiányzik a mágneses sínfék is róla, ez az alkatrész a dobozban sem volt benne. Ez azért érthetetlen, mert a korábbi sima MÁV illetve START kiadásokon ez az alkatrész gyárilag fel volt szerelve.
Oldalról is meggyőző a jármű alakja, egyedül az iránytáblánál nem stimmelnek a dolgok, a felújítással a régi táblatartók digitális táblákra lettek cserélve, a modellen ezt a részletet szerszámmódosítás helyett úgy oldotta meg, hogy egyszerűen feketére festette a régi táblatartót.
Ismét nyitott állapotban maradtak a lépcsők, érthetetlen, hogy ezt a részletet miért nem sikerült az évek folyamán módosítani, ráadásul úgy, hogy ez az elem külön alkatrész.
A festés véleményem szerint alapvetően jól sikerült. A maszkolások szépek, a színek szemre passzolnak az eredetiekkel. Sajnos itt is van gixer, mégpedig az átjáróajtóknál, ezeket elfelejtették narancssárgára festeni. Ha vonatba van sorozva a kocsi, akkor ez kevésbé zavaró, de hát na!
A feliratozás is jól sikerült, minden olvasható, éles, hozza az elvárható szintet, továbbá végre az alvázszerelvényekre is jutott tamponozott részlet.
Amit hiába keresünk, az a kocsibelső, ez ugyanis továbbra sincs. Ha szeretnénk bele valamit akkor vagy donorkocsiból lehet beleműteni egy termes belsőt, vagy pedig hozzám hasonlóan mondjuk egy jó kis 3D nyomtatottat rendelni bele, olyat mint az itt jobb felül látható videót készítő modellezőtárs gyárt. Ezzel jelentősen fel lehet dobni a járművet, főleg ha még belső világítás is kerül bele, mint ahogy a Bcmz kocsimnál.
Ha összegezni kellene, akkor kicsit felemásnak érzem a modellt. Alapvetően ha megbékélünk a kompromisszumokkal, akkor egy jó kis kocsit kapunk, ami ezzel a festéssel üde színfolt lehet a sztenderd MÁV festésű járművek között, viszont szerintem enyhén túlárazott a jármű. Ennyi pénzért legalább belső, és egy korrektül festett átjáróajtó járhatna. Reméljük idővel a gyártó is lép ezügyben egy esetleges következő szériánál.
Modellbemutató: Heris – MÁV Bo/Bko
Elkészültem a videós bemutatóval amiben a Heris frissen megjelent InterCity-s Bko, és sima mezei V. korszakos Bo kocsiját veszem szemügyre a teljesség igénye nélkül:
A videó apropója, hogy hétfőn érkezett meg hozzám a még tavaly rendelt Heris InterCity feliratos Bko szett, illetve egy Bo, és egy Bmo kocsi, ezért elérkezettnek láttam az időt egy kis összehasonlításra.
Nem titok, hogy a Lengyel Y kocsik nagy kedvenceim, ezért is inkább ebbe az irányba bővítem a gördülőállományt, ha tudom. A Bko kocsikon sokat utaztam régen, nagyon szerettem őket, mert a 6-os fülkék, a duplaüveges ablak és a szövet ülések miatt sokkal kultúráltabbak voltak, mint a By/Bhv, és Pápaszemes kocsik az izzadós zöld műbőrrel, és vaspor szaggal.
A Bko kocsikat szokták első generációs InterCity kocsinak nevezni, mert ilyen kocsikból kiállított szerelvénnyel indult meg a hazai InterCity szolgáltatás 1991 júni 2-án. Mivel a 90-es évek közepétől nagyszámban készültek el a 2. generációs kocsik, ezeket a járműveket a dunántúli távolsági gyorsvonatokon kezdték el használni, én is itt találkoztam velük először. A Déliből reggel 7.02-kor induló gyors szerelvénye például rendszeresen ilyen kocsikból volt kiállítva Ao Bko Bko BDh Ao Bko Bko felállásban. Ekkor az InterCity feliratot már egy nagy fehér matricával takarták el (gondolom olcsóbb volt mint újrafesteni), de alatta azért sokáig felsejlett a logó kontúrja.
Térjünk is rá a kocsikra. Mivel a Bmo kocsi megegyezik a korábbi kiadással (egyedüli különbség, hogy az ajtó immáron achátszürke és nem kalapácslakk festésű), első sorban az ötödik korszakos Bo, és Bko kocsikkal fogok foglalkozni.
Alapvetően formailag a kocsik kasztnija jól eltalált, formahelyes. Az ablakok szépen kidolgozottak, és jól visszaadják az eredeti kicsit szögletes formát. A tető ívei jók, és a jellegzetes trapézforma is megfelelően sikerült. A kocsivégeknél sem lehet panasz, a gyártó sikeresen megbirkózott a különböző íves formákkal.
Az alváznál kezdődnek az apróbb pontatlanságok. Mint a korábban bemutatott NMJ kocsinál, így ennél is kompromisszumot kell kötnünk, mert a Lengyel jármű alvázdobozai találhatóak a kocsi alatt, így ezek elhelyezkedése és mérete eltér a hazai járműétől. A forgóváz viszont szépen kidolgozott darab, azonban a himba kikötőkarjai gyárilag nem jó irányba vannak felszerelve, ezt a generátor nélküli forgóvázon a forgóváz megfordításával orvosolhatjuk. A generátoros forgóvázon ezek az alkatrészek azonban hiányoznak sajnos. Ilyen téren az NMJ kocsija jobban sikerült, ott a forgóvázak teljes mértékig modellhűek.
A forgóvázzal van még egy kis probléma, mégpedig az, hogy 480mm alatti íveken, főleg ha nem sík a pálya, a kerekek nyomkarimája hozzáér a kocsiszekrény széléhez, enyhe súrlódó hangot ad, valamint indokolatlanul fékezi a szerelvényt. Ezt a problémát én egy 0,3mm-es alátéttel orvosoltam, így a járművek még a köztudottan nagyon szűk Peco R2/R3-as íves váltókon is gond nélkül elközlekednek.
A járművek festése alapvetően jól sikerült. Nincsenek maszkolási hibák, a kontúrok élesek, a színárnyalatokat jól eltalálták. A feljáróajtók festésénél azonban hiba csúszott a gépezetbe és a kelleténél nagyobb terület lett szürkére festve. Ez akkor szembetűnő, ha egy NMJ vagy a korábban kiadott DOM/Quabla kocsi mellé helyezzük a vagont. Valamit lehet javítani ezen a részleten, ha fekete alkoholos filcel kihúzzuk a gumitömítést, mint ahogy én tettem.
A feliratozás azonban szerintem első osztályú, pontos és éles minden apró részlet. Mind a Bko, mind a Bo kocsiknál figyeltek a helyes REV dátumra, és a honállomásra. Az Bko-kon az InterCity felirat is szépen sikerült, jól visszaadja az eredetit. Kihagyott ziccer azonban az alváz és a forgóváz, itt hiába keresünk, nem találunk semmilyen feliratot, és a féknemváltó festése sem sikerül a legjobban.
A belső kidolgozott, festett, azonban nem annyira részletes, mint az NMJ-jé. A kocsi szétszedése kicsit nehézkes, figyelni kell, hogy a jármű két végén is van egy-egy kis karom, amit ki kell pattintani.
Összességében szerintem egy nagyon jó ár-érték arányú modellel van dolgunk, ha meg tudjuk kötni az apró hiányosságai miatti kompromisszumot. Ezzel a kocsikkal ismét gazdagodott a formailag helyes hazai modellek továbbra is szűk tábora. Így, hogy végre már V. korszakos verzióban is kiadásra került a jármű, végre bármelyik korszak gyűjtőinek elérhetővé válik ez a hazai vasútra oly’ jellemző személykocsi.
Tekergő "retro" gyorsvonat – Budapest Déli – Tapolca (M61 020)
A nyaranta már rendszeresen megrendezett retró hétvégét próbáltam megidézni ezzel a NOHAB vontatású 1972 vonatszámú, Budapest Déli-Tapolca Tekergő gyorsvonattal. Sajnos a teljesen pontos szerelvény-öszeállításhoz nincs meg minden kocsim, így ezzel a kis hibrid megoldással jelenítettem meg a szerelvényt a terepasztalon.
Terepasztal túra – Fenyvesvárad: 2020 nyár
Lassan egy év telt el azóta, hogy elkezdtem építeni a terepasztalomat, így elérkezettnek láttam az időt, hogy készítsek egy terjedelmesebb összefoglalót arról, hogy jelenleg hogy áll az építkezés:
Terepasztal bemutató – Fenyvesvárad 4. rész
Ebben a videóban a terepasztal kábelezésével foglalkozok, és bemutatom, hogy milyen megoldásokat használtam az építés folyamán. Szerintem az elektromos rendszer kiépítése egy elég dokumentálatlan téma hazánkban, én is főleg külföldi oldalakon találtam hozzá megfelelő szakirodalmat.