Címke: MÁV-Trakció

Ugyan kicsit régi téma, de most egy kicsit előtérbe került például a fórumon történt Roco vs. Heljan NoHAB összehasonlítgatás okán, hogy mégis melyik TRAXX az igazi. Az Indóházban ugyan már volt külön teszt az A.C.M.E. mozdonyról, valamint később egy összehasonlítás a Roco, és a Piko gépről, de a nagy csata kimaradt. Nekem ugyebár csak az A.C.M.E. van meg, viszont egy kedves modellezőtársamtól kölcsönkaptam egy Roco mozdonyt is, direkt a teszt kedvéért.

Kezdjük az alapokkal. Ugyebár 25 Bombardier mozdony érkezett hazánkba a P160 AC2-es verzióból, mindkét modell a flotta első tagját, a 001-es pályaszámú gépet mintázza (a pályszámválasztás a Roco részéről a mai napig kérdéseket vet fel bennem). Ez a mozdony nagyjából megegyezik a németeknél használt 146-os sorozattal (mínusz az utastájékoztató mátrixtábla). Modell lévén nekünk az a lényeges, hogy kívülről hogy sikerült az igazi mozdony leképzése. Gondolom túl nagy titkot nem árulok el, azzal, hogy mindkét mozdony átfestés, de mivel a Trakciónak szállított mozdonyok külsőleg javarészt megegyeznek a más vasutaknál szolgáló gépekkel, nem is volt szükség új szerszám készítésére. Amire kíváncsi vagyok, az az, hogy a két ismert modellgyártó esetében hogyan sikerült egyazon forma megvalósítása, és az országspecifikus kiegészítők helyes elhelyezése (pl.: antennák).

A két modellt egymás mellé rakva először nem tűnik fel semmi, de néhány perc nézegetés után azért előjönnek a különbségek. Először nem akartam elhinni, de a Roco mozdonya magasabb. Az eltérés körülbelül 0,7 mm. Ez már elég ahhoz, hogy észre lehessen venni. Megnéztem a mozdony paramétereit, a gyártó sajtóanyagában, ahol 4283mm-t ad meg, mint magasság, a Roco mozdonynál ez átszámolva 4350mm, az A.C.M.E. gépnél 4289mm, így ez utóbbi lehet a helyes méret. Szemet szúrt az is, hogy a két mozdony homlokfalainak hajlása nagyon picit, de eltér. Ezt, mivel erre vonatkozólag az ember csak a szémére támaszkodhat, nem vettem figyelembe


Kisebb eltérések tapasztalhatóak a szellőzők kidolgozottságában, itt a Roco megoldása szemre közelebb áll az igazihoz, illetve érdekes az ACME mozdony tetején a két áramszedő közötti borításon a vízszintes csík, ilyen az eredeti gépen nincs.

A vezetőfülkeajtó-kapaszkodók szintén a Roco gépen lettek eltalálva, ugyanis a másik mozdonnyal ellentétben nem az oldalfal síkjába vannak süllyesztve, hanem egy kicsit kijjebb vannak.
Az ACME mozdony elejét a fotomaratott fellépők, és a filigrán ablaktörlők azok, amik megkülönböztetik a Roco-tól, ahol ezek a részletek műanyagból készültek. Ezen a téren mindeknéppen az olasz gép sikerült jobban, mert a Roco egy kicsit elnagyoltnak hat (főleg az ablaktörlők).

Már megírták máshol is, hogy a Roco mozdony vezetőállása, illetve annak színe nem jó, mivel ez az igazi mozdonyon nem kék, hanem világosszürke. Ezt leszámítva a kabin mindkét mozdonyon rendben volt.

Feliratok terén nagyjából sikerült azonosat alkotniuk, két különbséget találtam, az egyik, az, hogy mintha a Roco-n egy kicsit vaskosabb betűkkel írtak volna mindent (ez főként az oldalt elhelyezett MÁV-TRAKCIÓ feliratnál látszik), a másik pedig hogy a mozdony közepén van egy felirat a szürke sávban, aminek nem kellene ott lennie.

Mindkét modell új tervezésnek számít, de azért a Roco mégis könnyebben szerelhető. A mozdonykasztnit az ütközők kihúzása után lehet a szokásos Roco módon leemelni. A dekóder egyszerűen behelyezhető, és a mozdony alján, a trafónál kialakított hely is bőséges. A világítás LED-es, a felületszerelt pilácsok az öntvényen vannak fixen rögzítve. Az elektronikai panel alatt helyezkedik el a ferdén hornyolt finom járású motor. A hajtás szokásos, kardán, csiga, fogas által jut le a kerekekre, amikből egy mindkét oldalon tapadógyűrűvel ellátott gondoskodik a megfelelő tapadásról. A modell már egészen kis sebességnél is finoman fut (mind analóg, mind digitális üzemben), nincs rángatás, kerregés. Nekem mind ESU, mind DigiTools dekóderrel alapbeállításon megfelelő menetet produkált, egyedül a minimális és maximási sebességbe kellett belenyúlnom. A pályahibákat, és az r=420mm-es íveket is jól veszi. Érdekesség, hogy ugyan a mozdony KK kinematikával ellátott, de a pályakotró mégis a forgóvázzal együtt fordul.
Az ACME mozdonynál némileg körülményes a szerelés. A kasztni ugyan könnyen lejön, de külön ki kell húzni a világítás vezetékeit a panelből, illetve nagyon szűkös a dekódernek szánt hely, ami azért érdekes, mert ennél a mozdonynál is a trafó lett erre kijelölve. Az ESU LokPilot 3-as éppen hogy befért, és a vezetékekkel is kellett ezután még bajlódni, hogy minden passzoljon. Maga a hajtás itt is szépen teljesít, átgondolt, jól bevált konstrukció ez is. Egyetlen negatívum, hogy a nem áttört pályakotró felszerelése után hajlamos a váltókon fennakadni, én ezért ezt az alkatrészt nem szereltem fel. A mozdony KK kinematikás, egyenesben szépen összezár a mögötte levő vagonokkal.