Ismét eljött az október, és ismét megrendezték a Temofeszt vasútmodell kiállítást a Vasúttörténeti Parkban. Egy rossz szót nem lehet szólni, hiszen a rendezvénynek sikerült felülmúlnia a tavalyi méreteit is, és a színvonalra sem lehetett panasz.
Remek idő volt az egész hétvégén, úgyhogy a benti terepasztalnézegetés mellett a park kinti programjait is maradéktalanul lehetett élvezni. Volt Trumann, lóvasút, hajtányozás, és a Csajka is üzemelt, hogy csak párat emeljek ki. Sajnos a hátsó traktusban rohadó kocsikkal nem sok minden történt, de jó volt látni, hogy az MDa milyen jó egészségnek örvend.
Jöjjenek a képek, mert többet mondanak 1000 szónál is:
És akkor néhány kép kintről is:
Fuggerth lassúmenet
Már rég be szerettem volna mutatni, hogy milyen finoman járnak az új Fuggerth gépek. Készítettem egy videót, amiben remélhetőleg jól látható, és hallható lett minden:
Temofeszt 2012
Jó időpont, jó helyszín, jó kiállítás. Röviden ennyit lehet elmondani az idei Temofeszt Nemzetközi Vasútmodell Fesztiválról.
Délelőtt fél 11-re értem ki a Tatai útra, ahol már ekkor meglehetősen nehéz volt parkolni. A bejáratnál nem volt nagy sor, de lehetett látni, hogy a látogatók folyamatosan érkeznek. A park területén is nagy volt a nyüzsgés, de a kiállítócsarnok volt csak igazán mozgalmas. Ameddig a szem ellát, véget nem érő modul, és hagyományos terepasztalok. Nagyon színvonalas volt az egész kiállítás, érezhetően a mennyiség mellett a minőségre is odafigyeltek a szervezők, és külön jópont, hogy végre a rekkenő hőség sem zavarta az embert, 20 fok körüli hőmérséklet és szikrázó napsütés volt kint, de bent is nagyon kellemes volt az idő (az októberi időpont ilyen téren sokkal szerencsésebb, mint a nyár közepe).
Igazándiból szavakban nehéz leírni egy ekkora kiállítást, úgyhogy készültem, és vittem fényképezőt, hogy a leglátványosabb részeket megörökítsem. Beszéljenek hát a képek:
Míg bent a modelleké volt a főszerep, kint a 411-es Truman parádézott. A nap nagy részében oda vissza járkált az egyik vágányon, de délután 2-kor vízszerelés céljából pihent egy kicsit, és előtte megforgatták a fordítókorongon.
Összességében nem csalódtam, csak javasolni tudom mindenkinek, aki még nem tette, hogy holnap látogasson el a Parkba, mert nem mindennapi élményben lesz része.
Pillanatok
Egy modell, és egy igazi Flirt.
Szergej a tárolón.
Csörgő és Flirt indulásra várva.
Bütykölés
A hétvégén meglátogattam a börzét, és beszereztem egy-két olyan alkatrészt, amire már régóta várt néhány járművem. Az egyik ilyen dolog egy Digitools dekóder volt, amit a 2139-es csörgőmnek szántam. Sok jót olvastam már róla, de igazán csak akkor esett le az állam, amikor beüzemeltem. Gyári beállításon tökéletesen működik, semmihez nem kellett nyúlni, csak a címet adtam meg neki, és kész. Hang nélkül indul, finoman megy, fénytompítás, mozdonyvezető üzem, ez a kettő utóbbi tetszett nekem a legjobban. Megjegyezném, hogy a ez utóbbi üzemet még a Lokpilot4 sem tudja! Lényeg a lényeg jó vétel volt, baráti áron, magyar gyártótól.
A járműveim világítását is fejlesztgettem, beszereztem két digitális világításpanelt, a vasutmodellelektonika standján, így már öt kocsiban kapcsolható a fény, miután a két fugi By is megkapta a paneleket. Jól működik, és nagyon hasznos, mert nem szeretem a nappal is fényárban úszó szerelvényeket, így csak egy kapcsolás, és elalszik a pilács.
Szintén az előbbi helyen szeretzem be egy digit előkészítőpanellel egybeépített dekódert, a még névtelen, de hamarosan 2194-esként debütáló TR-es csörgőm számára. Ideje volt, mert a kasztnit még a Púpossal együtt festettem, és már egy hónapja megjött hozzá az új alváz is, úgyhogy most végre ismét összeraktam, így laza másfél év után ismét egyben van a gép. Teszteltem, járattam, már csak a pályaszámok, és a világítás beszerelése van hátra, és újra állagba vehetem a járművet.
Barkács
Az utóbbi pár héten sajnos alig jutott időm a modellekre, de azért egy-két dologra azért mégis futotta.
Még a Púpos digit paneljével együtt vettem a Csíkos műhelyből egy Fugi előkészítőpanelt, aminek a beépítését egészen eddig halogattam. Most azonban a helyére került, mégpedig a 2139-es Csörgőbe. A szerelés nagyon egyszerű volt, a régi ki, az új be, kétoldalú ragasztóval rögzítettem a súlyon, némi forrasztgatás és kész.
A világítást úgy oldottam meg, hogy a két fordított T alakú panelt a súlyhoz, rögzítettem kétoldalú ragasztóval, a fényvezető prizmákat pedig kiszedtem, és csak a lámpatestben maradó részt hagytam meg. A dolog lényege, hogy a kasztnit így könnyedég le lehet emelni, nem kell semmit sem szétforrasztani, és a vezetékekkel bajlóndi.
Az eredmény magáért beszél, sokkal szebb lett a gép világítása, mint a gyári LED-el, és a zárfény is sokat dob rajta. Az üzembiztonság sem elhanyagolható, ugyanis így végre 8 tűs aljzat került a mozdonyba, az eddigi kényszerből ráforrasztott dekóder helyett.
A másik miniprojekt a BDt rendbetétele volt. Első körben a vezetőállást próbáltam imitálni. Egy ZZemoki féle lezáróelemet tettem a poggyásztér leválasztására, és egy kis fülkét csináltam keménypapírból, ami a WC(?)-t hivatott jelképezni.
A világítást itt is a Csörgő mintájára oldottam meg, kétoldalú ragasztó, és a prizmák eltávolítása segítségével.
A modell így sokat javult, főleg tolt üzemben néz ki jobban, hogy van vezetőállás. Még a kapaszkodók átalakítása van napirenden a már korábban ismertetett módszerrel. De ahhoz még egy kis lelki erőt kell gyűjtenem…
Főjavítás
Fuggerth mozdonyaim számára már rég érett egy alaposabb szerviz, és mivel valami komolyabb rendbetételt akartam, felkerestem a gyártó oldalán megadott elérhetőségen üzemelő Fuggerth szervizt. A kapcsolatfelvétel után szép sorba meg is érkeztek a rendkívül segítőkész sráchoz a mozdonyok, a két V43-as, és a 2104-es csörgő. Amint visszakaptam a gépeket, nem hittem a szememnek, és a fülemnek sem. A csörgő-morgó, kerepelő hangok eltűntek. A járművek futása sima, és rángatásmentes lett, és üzembiztonságuk is jelentősen javult. Mindenképpen megéri a régebbi gépeket elvinni, és kicsit rendbe tenni, mert gyakorlatilag Roco-t megszégyenítő hajtást készít a mester, csupán a gyári alkatrészek felhasználásával (nincs berhelés, buherálás).
Az alábbi kis videót hoztam össze a héten, ezen megtekinthető a mozdonyok menettulajdonságai mind lassú-menetben, mind szerelvénnyel.
Autómentes nap
Idén is volt autómentes nap, és ennek keretében szeptember 22-én a forgalmi engedély felmutatásával ingyen lehetett utazni a MÁV-Start járatain. Kihasználtam a lehetőséget, és összeállítottam magamnak egy jó kis programot, aminek keretében ellátogattam a Győr-Veszprém vasútvonalra.
Az utazást a Keletiben kezdtem, innen a 7.10-es 60-as RailJet-el utaztam Győrig. Eddig még nem utaztam RailJet-en, így minden az újdonság erejével hatott rám. Kívülről már ismerős volt a jármű, de menet közben is érdemes kipróbálni. Hang nem nagyon jön be az utastérbe, a szűkebb ívekben hallani némi darálást a forgóvázak irányából, de igazándiból a klíma hangja elnyomja a menetzajt (ez nagyon tetszett). Az utastér komfortos (így kéne kinéznie minden IC vonatnak a 21. században!), a székek kényelmesek. A WC kulturált, és az utastájékoztatásra sem lehet panasz. A vonat Budaörs után egy darabig 120-al ment, majd rákapcsolt, és 140-el haladt Tatabányáig. Tata után a nagyobb egyenesekben tartósan 160-at mutatott a kilométeróra (sajnos azonban néha félbeszakadt a száguldás egy-két lassújel miatt). Győrbe egy perc késéssel érkeztem.
Az állomáson volt fotótéma, bőven, azonban sietnem kellett, mert csak 15 percem volt a Veszprémi vonat indulásáig. Sajnos a vonat Csörgőjét nem tudtam normálisan lefotózni, mert iszonyatosan ellenfényes lett minden kép.
Egy iskolás kiránduló-csoport számára az eredetileg három kocsis vonat meg lett toldva, így négy Bhv volt a szerelvényben. Meglepően jó állapotúak voltak a kocsik, mind kívülről, mind belülről (persze a RailJet-hez után elég nagy volt a kontraszt). Pontosan indultunk, majd jó két órás mellékvonali zötykölődés következett (nekem ez valahogy jobban tetszett, mint a teljesen steril RJ), a vasútvonal meseszép, néha nem is hittem el, hogy ilyen van Magyarországon. A Bakonyban völgyeken át, patakok mellett kanyarog a pálya, néha alagút, és híd színesíti az utazást. Mindenképpen érdemes egyszer végigjárni a vonalat, mert rengeteg érdekességet tartogat.
Veszprémbe pontosan ért a vonat, ami körüljárás után indult is vissza. Itt következett egy laza órás várakozás a Szombathely-Budapest gyorsra. Szerencsére volt fotózni való itt is, úgyhogy elütöttem az időt.
A Pesti gyors tíz perc késéssel érkezett. Egy Bo kocsiba szálltam, és elfoglaltam egy üres fülkét. Itt már nem tudtam annyit fényképezni, mivel Fehérvárig szinte végig 100-al haladt a vonat.
Fehérvár után a Kápolnásnyék-Martonvásár közti pályafelújításon kívül nem sok érdekes dolog történt. A délibe 6 perc késéssel érkezett a vonat.
Balatoni nyaralás
Volt egy kis pihenőm, így mint, szoktam, Balatonfenyvesen töltöttem pár napot. A pihenés mellett jutott időm némi vonatfotózásra is (szigorúan modellező szemmel).
A nagyvasak fotózása mellett szakítottam egy kis időt, és elkezdtem átalakítani a weboldalt is. Ameddig jutottam, azt már feltöltöttem, de még sok munka lesz vele. A terepasztalon egy-két kisebb javítgatás történt, főleg a peron, és a felsővezeték-rendszer terén.
Egy kísérlet
Találtam egy jó kis programot, amivel anaglif fényképeket lehet készíteni. A lényeg, hogy két pontból is lefényképezzük az adott tárgyat, és ebből készül egy sztereoszkopikus fénykép.
Ki is próbáltam a dolgot, természetesen a terepasztalon. A fényképek megtekintéséhez magenta cián szemüveg szükségeltetik.
Egy videó
A mai nap délután készítettem az asztalról az első videót. Egy kicsit megjárattam a szerelvényeket, meg van az elején egy pár panoráma jellegű svenk. Remélem jó lett 😉
Koszolások
Szombaton meglátogattam a börzét, ahol beszereztem egy újabb Eas kocsit Alberttől, ezúttal MÁV Cargosat. A modell nagyon szép, még Klein Modellbahn alapú. A feliratok szépek, a festés pontos, és színhelyes. Vettem hozzá rakományt is, így a szénvonatom is kezd lassan alakulni.
A Railion-os 189-essel is haladtam egy kicsit, vettem festéket, és sűrített-levegőt, így légecsettel megfestettem rajta a maradék koszt. A festéshez köszönöm a hasznos tanácsokat Trainmodeller kollegának, sokat segítettek a képek. Ugyan az áramszedőkre majd még kell némi festék, maga a mozdony kész van.
Ezen felbuzdulva nekifogtam a már régóta a polcon ácsorgó, motor nélküli M41 2194-es koszolásához is. Először száraz-ecsetelés, átmosás, majd légecset. Az eredmény ugyan nem lett olyan szép, mind amit Ricsi csinált, a 2104-essel, de azért elsőre szerintem elfogadható lett.
A korábban általam festett Fuggerth Bp sem maradhatott ki a sorból, így ő is kapott némi vasoxidot alulra, és felülre egyaránt.
